Még rejtély, hogy ennek ellenére miért csak 28 fajból áll a honos méhpopuláció.
Kiderült, hogy miért nem károsítják az általuk gerjesztett roncsoló lökéshullámok az akváriumrepesztésre is képes ízeltlábúakat.
A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai az Euclid űrteleszkóp nemzetközi stábjában dolgozva bukkantak a gravitációs lencsére.
Katalán és lengyel paleoantropológusok az igazságügyi szakértői praxisban is alkalmazott technológiával vizsgálták a Krakkóhoz közeli Maszycka-barlangból előkerült embermaradványokat.
A NASA éghajlati műholdján lévő műszer egyéves adatgyűjtés után állt elő az aeroszolok eloszlását mutató térképekkel. A kutatók ettől azt várják, hogy pontosabb klímamodelleket tudjunk felállítani.
Egyelőre nem világos, hogy a napok óta tartó földrengés-sorozat a turisták körében is népszerű Szantorinin egy következő nagy földmozgás előkészülete, vagy elszigetelt, önálló esemény.
A protoneolitikum idejéből származó településeket tártak fel régészek, és sok mindent megtudtak az akkori közösségek életéről és hitvilágáról.
A légköri porszemcsék hatással vannak a napenergiával termelt villamosenergiára és ezzel egyelőre nem kellően foglalkozunk.
Huszonhét ország többmillió lakójának adatait vizsgálta egy új kutatás, és konkrét, a rendellenességgel összefüggésbe hozható géneket is azonosított.
Nyelvészek és régészek évtizedek óta vitáznak az indoeurópai nyelvek eredetéről, amiket ma a Föld lakosságának közel 40 százaléka anyanyelvi szinten beszél. Egyelőre a friss kutatás sem győzött meg mindenkit.
Az Airbus egy új európai űrcég létrehozásában gondolkodik két másik nagy iparági szereplővel. Eric Berger szakújságíró szerint a terv eleve kudarcra van ítélve.
A Semmelweis Egyetem január végén közölt felmérése szerint a covidvakcinákkal szemben legtöbbször felmerülő tévhit az, hogy egészségkárosodást okozhatnak.
A 69 millió évvel ezelőtt élt, mai búvár- és vöcsökfélékre emlékeztető madár halakra és más apró állatokra vadászott az Antarktisz körüli vizekben. Egy friss kutatás egy szinte teljes épségben megmaradt koponya alapján hosszú viták után tisztázta a faj rendszertani besorolását.
A kutatók szerint a módszerrel egy óra alatt hat állatot észleltek, ami rekordnak számít, miután a hagyományos, a talajról végzett vizsgálatok alkalmával van, hogy éjszakákon át járják az erdőt, mire találnak egyet.
A tíz méter hosszú, sűrűn teleírt papirusz valószínűleg egy filozófiai munkát tartalmaz, a kutatók bíznak benne, hogy a röntgenfelvételek, a mesterséges intelligencia és az Oxfordi Egyetem kutatóinak segítségével előbb-utóbb teljes egészében olvashatóvá tudják majd tenni.
A funkcionális fajtacsoportok között nem figyeltek meg különbséget, az egyes fajták között viszont nagyon is. A border collie-k jobb eredményt értek el a teszthez használt Természetes Keresési Feladaton, mint a vizslák vagy a golden retrieverek.
Az emberek képesek felmérni, hogy mivel van tisztában a beszélgetőpartnerük, és ehhez mérten képesek alakítani a kommunikációjukat is. Egy friss kutatásból kiderült, hogy a bonobók is képesek erre, ha a kísérlet végén megkapják a jutalmat.
A hímek háton fekve kipisilnek a vízből, miközben egy másik hím megpróbálja elkapni a vizeletsugarak. A kutatók szerint a furcsa viselkedésnek kommunikációs céljai lehetnek.
Az eltérő génállomány ellenére a két vizsgált 8. századi település lakosainak szokásai és életmódja nagyon hasonló volt, és nem alakultak ki párhuzamos társadalmak.
A kísérleti brit egészségügyi programban arra keresik a választ, hogy a technológia képes-e felgyorsítani a diagnózist, csökkenteni a radiológusok terhelését és akár megfelezni a szűrésre jelentkezők várakozási idejét.
Mi a közös Claudiusban, Neróban, Galbában, Vitelliusban, Domitianusban, Caracallában és Getában? Egyes elméletek szerint a római császárok a mértéktelen ólomfogyasztásba őrültek bele, és végső soron a nehézfém vezetett a birodalom bukásához is. A legújabb kutatások szerint nem ilyen egyértelmű a helyzet.
A szennyezés üteme elképesztő: 2016 és 2024 között a másfélszeresére nőtt az emberi agyszövetekben észlelt mikro- és nanoműanyagok mennyisége.
Több mint 100 kutató, szakember és gondolkodó hívja fel a figyelmet arra, hogy ideje rendbe tenni a technológia erkölcsi kérdéseit, mielőtt túl késő lenne. Öt pontba szedték a legfontosabbakat.
Mennyivel boldogabbak azok a magyarok, akik legalább egy éve Ausztriában élnek? Milyen könnyű munkát találni, mennyivel jobb a fizetés, mennyit számít a nyelvtudás, és hogyan alakulnak a kiköltözők társas kapcsolatai? Ezekre a kérdésekre keresi a választ egy lassan három éve zajló osztrák-magyar koprodukciós monstre kutatás.
A pontos kiváltó okokra még nem sikerült rájönniük a boncolásokat elvégző kutatóknak.
Legalábbis erre utalnak az őskőkorszak végéről fennmaradt koponyák fogazatának jellegzetes mintázatai.
A Norvégiában előkerült töredékek összehasonlító vizsgálatára és kormeghatározására alapozó új tanulmány most jelent meg az Antiquity folyóiratban.
Még rejtély, hogy ennek ellenére miért csak 28 fajból áll a honos méhpopuláció.
Kiderült, hogy miért nem károsítják az általuk gerjesztett roncsoló lökéshullámok az akváriumrepesztésre is képes ízeltlábúakat.
A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai az Euclid űrteleszkóp nemzetközi stábjában dolgozva bukkantak a gravitációs lencsére.
Katalán és lengyel paleoantropológusok az igazságügyi szakértői praxisban is alkalmazott technológiával vizsgálták a Krakkóhoz közeli Maszycka-barlangból előkerült embermaradványokat.
Miközben Magyarországon egyre több fiatalkorú köt ki a gyermekvédelmi intézményekben, bizonyított, hogy ennek megelőzése milliárdokat takaríthatna meg a költségvetésnek és a társadalomnak. Egy kutató szerint a prevenció a büntetés-végrehajtás költségeit is nagyban csökkentené.