A CERN kutatói 2012. július 4-én jelentették be a Higgs-bozon felfedezését, ami hatalmas mérföldkő a részecskefizikában. Most, tíz évvel később elmondható, hogy az LHC részecskegyorsító adatai szerint minden eddigi mérés egybevág a részecskefizika standard modelljével.

A Tegethoff gőzös 24 fős legénysége felfedezte a Ferenc József-földet, a Deák-szigetet, sőt egy délibáb miatt tévesen a Budapest-fokot is. Az, hogy két év alatt csak egy embert veszítettek el, a misszió egyetlen magyar résztvevőjének, Kepes Gyula hajóorvosnak volt köszönhető, aki tokaji aszúval, citromlével és káposztával védte társait a skorbut ellen.

Az vagy, amit megeszel, de tudod, mit eszel? Penksza Károly, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a kevés hazai tudós influenszer egyike, aki egyéni megközelítésben mutatja be a gasztronómiában meghatározó növényeket, mint a vöröshagyma, és az olyan különlegességeket, mint az erdei fenyő.

Azt még a BioNTech alelnöke sem tudja megjósolni, mit hoz a jövő vírusügyben, mindenesetre nemrég kapta meg negyedik oltását. Másfél év alatt kétszer járta körbe a Földet, és az elmúlt két évben 75 díjjal tüntették ki. Az ELTE TTK tiszteletbeli doktori címét pénteken vette át Budapesten.

Ha maga a távirányítóhoz hasonlító interaktív eszköz nem is terjedt el a magyarországi előadásokon, az azt kiváltó alkalmazásokat több intézményben, köztük a BME-n és az ELTE-n is használják, derül ki klikkerbarát olvasóink leveleiből.

Pinczés Marianna egy elsőéves korában írt kötelező évfolyamdolgozaton felbuzdulva 13 éve alapította meg ma már 80 főt foglalkoztató cégcsoportját, ami több mint egy tucat korábban hulladékként kezelt növényi részből készít különféle, zömmel külföldön értékesített termékeket. De hogyan lehet mindezt úgy megoldani, hogy közben ne keletkezzen még több szemét?

Az előadások több száz fős hallgatóságát nehéz interakcióra bírni, pedig létezik csodafegyver: a klikker, amivel a tanárok azonnali kérdéseket tehetnek fel a diákoknak, vagy megszavaztathatják őket. Az eszközt az USA legmenőbb egyetemein is használják, Magyarországon viszont ritka, mint a fehér holló. Ha volt már a kezedben klikker, akár itthon, akár külföldön, írd meg tapasztalataidat a Qubitnek!

Az ember két külön alkalommal háziasíthatta a mai kutyák ősét, a farkast, legalábbis erre utal 72, az elmúlt 100 ezer évben élt farkas genomjának friss vizsgálata. A kutatás azt is feltárta, hogy a mai kutyák a kelet-ázsiai farkasokhoz állnak legközelebb, míg Észak-Amerikában teljesen kihaltak a farkasok a legutóbbi jégkorszak csúcsán.

A Google június közepén kényszerszabadságra küldte Blake Lemoine-t, a szoftvermérnököt, aki érző lénynek nevezte a cég legújabb AI-fejlesztéseiből született LaMDA-t. A chatbot ezután állítólag ügyvédet kért, és Lemoine szerzett is neki egyet. Mindeközben a mesterséges intelligenciát kutató szakértők mellett filozófusok is vitatják, hogy a számítógépes modell emberi tulajdonságokkal bírna.

A hazai iskolák csak a hiányosságokat és a lemaradást látják a külföldről visszatérő gyerekekben, és nem ismerik fel a kint megszerzett készségeket. A rendszer merevsége miatt a hazatérők nehezen illeszkednek be, vagy osztályt kell ismételniük. A rossz itthoni élmények hatására sok gyerek külföldön képzeli el az életét – olvasható egy frissen megjelent nemzetközi tanulmánykötet Magyarországról szóló fejezetében.

Videóajánló: Amikor Lenin válogatott művei mutatták az utat a szolnoki főispánnak, Juhász Imrénének

Kevesen tudják, hogy a főispáni hivatal egészen az 1950-es megyerendezésig, tehát még Rákosi Mátyás hatalomátvétele után is létezett egy ideig. Berki Mihályné ároktői parasztasszonyból lett az ország első főispánnője Zemplén vármegyében, és könyörtelenül zároltatta a feketén őrölt lisztet; Juhász Imréné szolnoki főispán nap közben a parasztok panaszait hallgatta, este családja körében Lenin-kötetből okosodott.

Korábbi cikkek