Ha hirtelen rá kellene vágni valamit arra a kérdésre, hogy minek az éve volt 2023 a tudományban és a technológiában, akkor valószínűleg egyből a generatív mesterséges intelligencia jönne a szánkra – a mindenhová beférkőző ChatGPT és a tömegeket párhuzamosan átverő és lenyűgöző képgenerátorok egyetlen éven belüli elterjedése egy rég nem látott technológiai forradalom lenyomata.

De azért bőségesen tartogatott nekünk emlékezetes eseményeket, fontos tudományos eredményeket ez az év az AI mellett is. Mindet felsorolni lehetetlen vállalkozás – aki 2023-ban is olvasta a Qubitet, azért értesülhetett a többségükről –, ezért inkább az év minden hónapjából kiemeltünk egy-egy (esetenként egy-két) mozzanatot, amik együtt már egészen teljes képet nyújtanak arról, milyen is volt a tudományos élet 2023-ban.

Január: kiderül, hogy megvalósítható az átállás a zöldenergiára

Abban már egy ideje nincs vita, hogy a klímakatasztrófa elkerülése és az élhető jövő biztosítása érdekében a következő egy-két évtizedben drasztikusan csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást. Az viszont sokáig kérdéses volt, hogy az áramtermelést ki lehet-e zöldíteni, hiszen a megújuló energiaforrásokra épülő erőműveknek óriási a nyersanyagigénye, és nem lehetett tudni, hogy például ritkaföldfémekből (amik a napelemektől a szélturbinákon át a különböző kijelzőkig számos technológiához nélkülözhetetlenek) lesz-e elég a közeljövőben. Egy januári kutatás szerint azonban nemcsak bőségesek a Föld készletei ezekből az anyagokból, hanem a kitermelésükkel és az erőművek építésével járó káros kibocsátás is bőven elmarad attól, mint ha folytatnánk a fosszilis energia-előállítást.

Cseresznye a habostorta tetején, hogy a svéd állami bányavállalat, az LKAB ugyancsak januárban bejelentette, hogy az ország északi részén rátaláltak Európa legnagyobb ritkaföldfém-lerakatára, ahol több mint egymillió tonnányi anyag várja, hogy kitermeljék. Ez remek hír az európai energiafüggetlenség felől nézve is, hiszen az eddig felfedezett ritkaföldfémkészletek kétharmada Ázsiában, a fennmaradó rész többsége pedig Brazíliában, Oroszországban és Ausztráliában található.

Február: lelőnek egy kínai ballont az amerikai légtérben, miközben tombol az ufóláz

Az elmúlt években új lendületet kapott ufómánia (amelyet bizarr módon részben a Blink-182 énekes-gitárosának köszönhetünk) 2023-ban tetőzött igazán. Volt itt minden, tojásrakó mexikói ufómúmiáktól „földönkívüli” repülőroncsokon át a Csendes-óceán fenekén talált „idegenűrhajó-darabkákig”, de egyes esetekben akcióba is kellett lendülniük a hatóságoknak: februárban legalább négy azonosítatlan objektumot lőttek ki az észak-amerikai légtérben amerikai és kanadai vadászgépek.

Az már az amerikai hírszerzés januári jelentésében szerepelt, hogy a 2021 márciusa óta észlelt több mint 350 megmagyarázhatatlan eset kb. felének hátterében „léggömb vagy léggömbszerű entitás” állt, de ezt februárban élesben is láthattuk: az egyik lelőtt objektum egy kínai ballon volt. Az USA szerint ráadásul kémballon, de az óriási lufiknál sokkal fejlettebb kémtechnológiákkal rendelkező kínaiak állítják, hogy a ballon csak meteorológiai célokat szolgált, és véletlenül sodródott az amerikai légtér fölé.

Március: a pufidzsekis Ferenc pápa, avagy berobban a Midjourney

A mesterséges intelligencia (AI) chatbotok és képgenerátorok által uralt új aranykora 2022 második felében kezdődött, de idén érte el a felhasználók széles tömegeit. Az egyik legismertebb képgenerátor, a Midjourney ugyan már tavaly szeptemberben bekerült a hírekbe, miután egy AI-generált kép megnyert egy amerikai művészeti pályázatot, februárban pedig már a Qubiten is végigvettük a képzőművészet rövid történetét a mesterséges intelligencia szemével, idén márciusban robbant be igazán a köztudatba.

Méghozzá egy olyan képpel, amit egy 31 amerikai építőmunkás készített egy fárasztó nap végén, egy kis varázsgomba hatására – a római katolikus egyház fejéről. A luxuspufidzsekiben ábrázolt Ferenc pápa AI-generált képei úgy végigszáguldottak az interneten, hogy meglepően kevesen kérdőjelezték meg a valódiságát, ami még inkább felhívta a figyelmet a felhasználói szinten elérhető mesterséges intelligencia veszélyeire – sok modellben korlátozták is azóta az ismert arcok generálhatóságát. A Midjourney egyébként épp karácsony előtt kapott egy újabb frissítést (v6), úgyhogy egy darabig újra ilyesmikkel lesz tele a net.

Április: a csillaghajó felrobban

A valaha épített legnagyobb és legerősebb rakéta, a SpaceX által a jövőbeli Mars-utazásokra szánt Starship első tesztindítására április 20-án került sor. A rakétarendszer a Super Heavy fokozat meghibásodása miatt irányíthatatlanná vált, és az indítás után 4 perccel, 30 kilométeres magasságban felrobbant. Az amerikai légügyi hatóság vizsgálata szeptemberben zárult le, és közel 60 javítást követelt Elon Musk űrcégétől a rakétán, az indítóálláson, illetve a tervezési és tesztelési folyamatokon. A második teszt később sikeresen zárult: a Starship november 18-án elérte a világűrt.

Május: egymást tanítják hajókra támadni az ibériai kardszárnyú delfinek

2020 óta több száz hajót támadtak meg kardszárnyú delfinek (további neveiken: orkák, gyilkos bálnák), de idén a Champagne nevű svájci vitorlás jacht esete kapta a legnagyobb nyilvánosságot – a hajót május 4-én támadta meg három orka a Gibraltári-szorosnál. Technikájuk igen kifinomultnak bizonyult: a nagyobb delfin a hajó oldalának csapódott, miközben a két kisebb a kormánylapátot intézte el. Az így léket kapott jacht el is süllyedt, miközben a kikötőbe vontatták.

Az egyedek között terjedő viselkedés, amit tengerbiológusok szerint nem szabad emberek elleni agresszióként vagy bosszúhadjáratként értelmezni, az év során tovább fokozódott: május végén egy orkafalka egészen a partig követte a megrongált vitorlást, októberben pedig hasonló eset történt a Gibraltári-szorosban, de ott már egy kifejezetten szélsőséges körülményekre tervezett jachtot sikerült szétkapniuk az újabban már nagy fehér cápákat is marcangoló kardszárnyúaknak.

Június: New York narancsba borul

Az idei nyár kanadai erdőtüzeiben 12-szer akkora terület égett le, mint az elmúlt tíz év átlagában, és ez messziről is látványosnak bizonyult: egészen New Yorkig ért az apokaliptikus füstfelhő, amit a Nap narancssárgává változtatott. A kutatók szerint a jövőben egyre nagyobb területeket (és így egyre több ember lakóhelyét) érintő erdőtüzekre lehet számítani, hiszen a nyári égéseket kiváltó villámcsapások is elszaporodhatnak az időjárás radikalizálódásával. Ekkor már a Midjourney-t is mindenki ismerte, a New York-i felvételeket így akár mesterségesen generáltnak is lehetett hinni.

Július: a Földön valaha mért legforróbb hónap

A klímaváltozás hatásait idén az El Niño is tovább fokozta, ami júliusra ért be igazán: a hónap első hetében 0,8 Celsius-fokkal volt magasabb a napi átlaghőmérséklet, mint az elmúlt 44 év hőmérsékleti rekordjai. Európában a déli részen szenvedték meg leginkább a valaha volt legforróbb hónapnak ítélt júliust: Olaszországban és Spanyolországban 45 fok körüli rekordokat jegyeztek fel, de Görögország és Törökország 50 fok közeli forróságot is tapasztalt – Magyarország ehhez képest megúszta valamivel 40 fok alatti csúcsokkal. Az Egyesült Államok egyes részein sosem látott hőhullám tombolt: az Arizona állambeli Phoenixben 39,3 Celsius-fok volt a júliusi átlaghőmérséklet, ami abszolút rekord az USA-ban.

Egyet se féljünk, a NASA szerint 2024 még melegebb lesz, az El Niño ugyanis jövőre fejti csak ki igazán hatását.

Augusztus: a furcsa állatok hava

Miközben a nyári hőséget tovább nyögte a Föld, augusztusban két különös állat létezésére is fény derült. Először a Pisai Egyetem kutatói mutatták be a valaha élt legnagyobb és legnehezebb állatot: a Peru déli részén felfedezett ősi bálna, a Perucetus colossus 39 millió éve élt, testtömegét 85 és 340 tonna közé teszik (ez 2-8 darab Airbus A320neo utasszállító tömegének felel meg), ami a 100-200 tonnás kék bálnáét is meghaladja. Eközben Brazíliában szintén egy újfajta állatra bukkantak, de egy ma élőre: a kóbor kutyának nézett jószágot egy 2021-es autóbaleset során mentették meg, és csak a genetikai vizsgálatokból derült ki, hogy egy nőstény pamparóka és egy kan kutya ivadéka – mondhatni, pampakutya. Mire a hír napvilágot látott, sajnos kiderült, hogy a különc egyed fél évvel korábban elpusztult az őt gondozó állatkertben.

És akkor arról a kétnapos expedícióról még nem is beszéltünk, amit a Loch Ness-i szörny felkutatására indítottak egy augusztusi hétvégén: akkora csapat indult szörnyet keresni, amekkorát 50 éve nem látott a tó – a több száz fős önkéntes kutatócsoport drónokkal, infravörös kamerákkal és hidrofonokkal vágott munkának. A hivatalos beszámoló szerint ezúttal nem találtak egyértelmű bizonyítékot Nessie létezésére.

Szeptember: megérkeznek a Földre a Bennu kisbolygóról származó minták, tele szerves anyagokkal

A Bennu kisbolygóra induló NASA-küldetés, az OSIRIS-REx történetét a kezdetektől végigkövettük a Qubiten, az űrszonda 2018-as megérkezésétől a 2020-as mintavételén át az idén szeptemberi hazaérkezéséig. Vagyis igazából még azon is túl: októberben megmutatták a 4,5 milliárd éves kisbolygóról elhozott mintákat, amelyek a kutatók reményei szerint az élet keletkezésének megfejtéséhez vihetnek közelebb. Bár a NASA néhány beragadt alkatrész miatt a mai napig nem tudta teljesen felnyitni a kapszulát (a NASA!), a réseken hozzáfért minta-minták első vizsgálataiból kiderült, hogy azok vizet és magas széntartalmú összetevőket is tartalmaznak. A szerves anyagok emellett magnéziumban, nátriumban és foszforban is gazdagok – ez a korábban nem látott kombináció igencsak meglepte a kutatókat. A NASA tavaszra ígér további részleteket.

(És arról se feledkezzünk meg, hogy még Brian May is részt vett a projektben.)

Október: magyar Nobel-díj hétfőn is, kedden is

Miután az mRNS-vakcinák technológiájának megalapozásáért az elmúlt években számtalan díjat elnyerő Karikó Katalin tavaly és tavalyelőtt is erősen esélyes volt a Nobel-díjra (akár az orvosira, akár a kémiaira), a harmadik évre kicsit elhalkult a hype, ezért még nagyobb meglepetés volt, amikor az ő nevét (és persze kutatótársáét, Drew Weissmanét) mondták be a 2023. október eleji Nobel-hét első díjbejelentésén, egy hétfő délelőttön. (Még úgy is, hogy tavaly azt írtuk, csak idő kérdése Karikó Nobel-díja.)

Azt a meglepetést viszont már leírni sem lehet, amikor másnap, kedden, túl a várva várt magyar Nobel-díjon, mintegy kötelező körként figyelve a fizikai díjazottak kihirdetését, egy újabb magyar név jelent meg a Svéd Királyi Tudományos Akadémia konferenciatermének kivetítőjén. Krausz Ferenc fizikai Nobel-díjával (amit a megelőző orvoslás jövőjét is megalapozó kísérleti módszerekért kapott) az a helyzet állt elő, hogy idén is csak olyan magyar tudósokat tüntettek ki a rangos díjjal, akik külföldön (USA, Németország) élnek és dolgoznak.

November: Sam Altman bukása és felemelkedése

Az év szappanoperája egyértelműen az volt, amikor a világ jelenleg egyik legfontosabb cégének éléről kirúgták az alapító vezérigazgatót, aki egy hétvége alatt talált új munkát, de végül harmadnapra visszakönyörögték oda, ahonnan kirúgták. A generatív AI-forradalom poszterfiúja, a ChatGPT-t is kifejlesztő OpenAI régi-új vezére, Sam Altman kálváriája még nagyobb figyelmet irányított a sokak szerint veszélyeket tartogató technológiára: vajon tényleg közelebb jutott az általános mesterséges intelligencia (AGI) eléréséhez Altman, és ez ijesztette meg a cég igazgatótanácsát? A választ még nem tudjuk, de az egyelőre még nem nyílt forráskódú GPT-4 és a Google rivális nyelvi modellje, a Gemini közelgő háborújából sok minden kiderülhet.

December: ENSZ-klímacsúcs Dubajban, olajjal seftelő elnökkel

Az ENSZ 2023-as klímakonferenciája, a COP28 már a legelején bohózatba fulladt. A párizsi klímacéloktól egyre messzebb sodródva úgy gondolná az ember, hogy nem igazán fér bele több baki, erre kiderül, hogy a dubaji (!) klímacsúcs levezető elnöke, Szultán el-Dzsaber, aki civilben többek közt az Egyesült Arab Emírségek állami olajcégének vezére (!!), arra használta fel a konferenciát megelőző kétoldalú tárgyalásokat, hogy a földgáz- és olajvállalat nevében újabb üzleteket köthessen (!!!) – az összeférhetetlenség nem zavarta túlságosan a rendezőket.

A végül hosszas egyeztetések után, decemberben elfogadott egyezmény értelmében az országok vállalják, hogy felgyorsítják a kibocsátáscsökkentést ebben a kritikus évtizedben, és igazságos, rendezett módon átállnak az energiarendszerekben felhasznált fosszilis tüzelőanyagokról (szén, olaj, földgáz), hogy 2050-re elérjék a globális nettó zéró kibocsátást. A megállapodás nem annyira radikális, mint amennyire azt sok ország szerette volna, és nem szólít fel a fosszilis tüzelőanyagok teljes kivezetésére sem.. Kérdés, hogy a gyakorlatban miként sikerül majd a megállapodást implementálni – bolygónk és civilizációnk jövője múlhat rajta.

Tarts velünk 2024-ben is (ha teheted, a Qubit+ tagjaként), hogy a következő év legfontosabb fejleményeiről se maradj le!